Első írásos említése 1326-ban történt. A település legrégebbi épülete a XIV. századi kolostortemplom újjáépítése során elkészült plébániatemplom A község határában áll a szentkúti kegykápolna, amely minden szeptemberben  jelentős búcsúnak ad otthont.

A falu központjában, a bolt mellett balra kanyarodva érhetjük el a Szentkútnak nevezett helyet. Útközben két kereszt is jelzi, hogy a zarándokok útján járunk. A hegy tetejéről érdemes visszatekinteni a szép vadregényes bakonyi táj által övezett falura, de innen, a kápolna völgyét takaró erdő szélétől akár a messzebbi tájat is látni. Súr község plébánosa már 1850-ben felfigyelt a völgyben eredő forrás gyógyító hatására, és a kúthoz közeli magaslaton keresztet állított. 1861-ben érkezett ide Csöbönyei József ferences harmadrendi szerzetes (ő volt az első remete), aki engedélyt kért, hogy hadd gyűjthessen egy a Szentkút közelében felépítendő kápolna megépítéséhez. Csöbönyei sikeresen dolgozott, mert alig egy év alatt felépült a tájba simuló csendes kis kápolna, aminek az oltárára a szeplőtelen fogantatás szobrát helyezték. A kápolna misztikumának kialakulásához az vezetett , hogy a történetírók sok csodás csatkán történt gyógyulás történetét jegyezték le, de az is fontos a szentkút történetében, hogy 1861-óta szinte folyamatosan él itt egy remete, napjainkban Balázs József. a Szekeres Dezső plébános az 1987-1988-as Mária évben kibővíttette az eredetileg 8x16 méter alapterületű kápolnát. Szép épület a középkori kolostor helyén álló 1801-ben elkészült községi templom is. A középkori kolostor néhány oszloptöredéke még mai is áll a templomkertben és a szomszédos iskolaépület(ma könyvtár és teleház valamint a Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület .székhelye)mellett.  Meg kell említeni a műemlékek sorában, a templomkertben elhelyezkedő Szent István szobrot is, amelyet a XIV.  századi kolostor egy oszloptöredékére emeltek 1938-ban. A községet szép határa, illetve a jó megközelíhetőség a nyugalomra és a természetbe vágyó városi ember számára ideális kirándulóhellyé teheti.  A faluban minimális a légszennyezettség, és egyre több helyen láthatunk igényesen felújított és szép virágokkal díszített portákat. Csatka község külterületén számos égeres kaszáló illetve cserjékkel szegélyezett „Pannon rét” található. Erdővel borított területeire jellemzők a csertölgyesek. Állatvilága gazdag, megtalálható itt számos nagyvad, a madarak közül kiemelkedő a vörösvércse és a vándorsólyom. Néhány évvel ezelőtt még gyakori volt a ma már egyre ritkább orrszarvúbogár. Nyári estéken gyakran feltűnik a korai és a közönséges denevér.

A szentkúti erdő gyakran nyújt otthont az erdei fülesbagolynak és a kuviknak. Ősszel a koromlára vezető utat szegélyező réteket elborítja az őszi kikerics. A nedves réteken elszórtan még fellelhető az újkosbor és a vitézkosbor. A községben  üzemel teleház is amelyet a helyi önkormányzat és a Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület  közösen üzemeltet.

A teleházat és az egyesületet a következő e-mail címeken lehet elérni: csatka@telehaz.hu   és bakonyaljakte@bakonyalja-kte.koznet.hu , vagy telefonon 06-34-388-918.

A fentebb említett e-mail címeken lehet információkat kérni a községgel illetve Kisbér kistérséggel kapcsolatban.